Volt egyszer egy csatár, aki Szerbiából Magyarországra igazolt. NB II nyugati csoport. Barcs. Békés kisváros, átlagos csapat. Itt még nem utalt semmi a karrierjére. Szorgalmasabb volt az átlagnál, lődözte a gólokat, következő évben már elkerült a Kaposvölgyéhez. Jól alakulatak a dolgok, 2008-ban már a Kaposvárat erősítette. Bemutatkozott az NB I-ben, és mindenki elkezdte tanulni a nevét.
Nemanja Nikolič
Másfél szezon és harmincegy gól állt a neve mellett, amikor 2010 Januárjában végül leigazoltuk. Logikus döntésnek tűnt, elvégre vezette a góllövőlistát és akkortájt sosem lehetett elég jó játékos a keretben, mint ahogy végül nem is lett. Meccseket nyert nekünk és meccsek mentek el rajta, felemásra sikerült a bemutatkozás, mint ahogy a bajnoki év is, ahol leginkább a csatársor cseréjeként tűnt ki. Ezt a szerepét megtartotta Paulo érkezése után is, majd André Alves felemás körülmények között távozott, átadva a helyét másnak a ragyogásra. Niko, ekkor már magyar állampolgárként, pedig élt a kínálkozó lehetőséggel.
Egyetlen találat hiányzott neki a gólkirályi címhez, tizenkilenccel terhelte az ellenfelek kapuját. 2012 őszén nagyjából ő jelentette az összes támadópotenciált a bajnokságban, de közben az EL-ben a Gentnek három, a Sportingnak egy, a Bázelnek pedig egy fél gólt rúgott. Télen pletykáltak a távozásáról, konkrét ajánlat is érkezet érte, de végül több nem lett az üzletből. Ez a helyzet érezhetően megzavarta, teljesítménye visszaesett, a megszokottnál jóval kevesebb gólt szerzett, többször újfent a padra került.
A tavalyi évre összeszedte magát, és nagyjából az ő újfent elnyert társgólkirályi címe volt az egyetlen eredmény a csapat katasztrofális teljesítménye mellett.
Jó-jó, kérdezhetné bárki, ez eddig egy felületes biográfia, de mégis miért írom le ezt?
Azért, mert idén nyolc győzelemmel kezdtük a bajnokságot.
Azért, mert Nikolič a tizedik gólját lőtte a Haladásnak.
Azért, mert a szerződése júniusban lejár.
Bennem a mai napig hatalmas tüske maradt Alves nemtörődöm távozása, amivel szinte mindent lerombolt, amit addig több év munkájával felépített. Hiszem, hogy ez a csapat, ez a klub, ezek az eredmények, ezek a szurkolók, mi mind, akik meccsre járunk, túrázni indulunk, vagy egyszerűen csak hevesen verő szívvel, izgulva nézünk, ahogy a piros-kék mezes fiúk kergetik a labdát a gyepen, többet érdemelnek. Többet annál, hogy valaki Ciprusra menjen el pénzt keresni a szerződése lejártával.
Drága Nemanja! Kérlek, gondold át a helyzetet! Elmehetsz külföldre, egy profi bajnokságba, degeszre keresheted magadat, játszhatsz neves csapatok ellen…
Vagy választhatod Fehérvárat. Az örökös gólkirályságot. Érmeket és címeket, felejthetetlen pillanatokat, talán még európai főtáblákat is, ahogy azt már egyszer átélhetted…
Legendává válhatsz, ebben az évezredben elsőként!
Kérlek, gondolkodj kicsit a szurkolók fejével is, ha már fél évtizedet lehúztál nálunk.
Mert együtt bármire képesek lehetünk…